Csatlakozzon Ön is a Föld Órájához! Küldjön képeslapot, nézzen videót, és a megfelelő pillanatban kapcsolja le a villanyt! 

Sok mindenre van jó példa és sok jó példa is akad mindenre. De van egy most mind közül, aki elmondhatta véleményét arról, miért fontos gyermekekkel foglalkozni és azt is, hogy minden nap számít. Főleg a környezetvédelem és a gyermeknevelés területén igaz mindez. És Németh Erzsébet, azaz Erzsike néni nem csak szereti a gyermekeket, a minket körülvevő természetet és a tiszta faluképet, hanem tesz is érte, mint ahogy azok is, akikkel együtt tevékenykedik önkéntesen és rendszeresen. Szemlélődik, gondolkodik, szervezkedik, teszi a dolgát Kisbaconért, mindannyiunkért. Köszönet érte Neki és minden kisbaconinak, akik együtt egymásért kalákában és/vagy önkéntesen gondoskodnak arról, hogy unokáink is tudják majd, mit jelent a tiszta erdő, a tiszta patak és hogy együtt könnyebb, mint egyedül.

Nem először tesszük: egy igazán kiváló beszámolót ajánlunk kedves Olvasóink figyelmébe. Történt ugyanis, hogy természetkedvelő barátaink kirándulni indultak a minap, s ahogy lenni szokott, a fényképezőgép is melléjük szegődött. Ez persze így van jól. Méghozzá mennyire így van jól! Különben hogyan is örvendeztethetnének meg bennünket időről időre gyönyörű madarak és virágok portréjával? És persze olyan pillanatok megörökítésére is lehetőségük nyílik, mely mindannyiunk számára örvendetes, még így a képernyőn keresztül is csodálatra, avagy megdöbbenésre késztetnek.

De miről is van szó? A Szent Anna-tónál tett kirándulásuk után internetes naplójukban tett bejegyzésük bizony a szokásosnál is élményszerűbb. Nem is csigázzuk tovább Olvasóink kedélyeit! Nem áruljuk el, de nem ám! Mint mindig, érdemes elolvasni az eredeti írást.

Íme:

Ilyen a természetünk... Gyurgyalagok a Szent Anna-tónál

(Kép: gyurgyalagok.blogspot.com)

Ez az érdekes, ehető gyógynövény egyre inkább belopja magát a konyhákba, hiszen ízletes főzelék, leves készíthető belőle, gyógyhatása sem elhanyagolandó, ráadásul vidékünkön is bőven megterem.

A medvehagyma, népies nevén poszhagyma, sásihagyma vagy vadfokhagyma, a liliomfélék családjába tartozó évelő gyógy- és fűszernövény, amit ligetekben és erdőkben április-május időszakában gyűjthetünk.
Levelei leginkább a gyöngyvirágéra hasonlítanak. Akik szeretik az újhagymát és a fokhagymát, a medvehagymát is egészen biztosan kedvelni fogják. Nevét a néphit szerint onnan kapta, hogy tavasszal a medvék is előszeretettel falatozzák, vérük és bélrendszerük tisztítására.  Gyógyászati célokra a növény leveleit és tojás alakú hagymáit egyaránt felhasználják. Illata és enyhén sós íze leginkább a fokhagymára emlékeztet. Mivel éppen a tavasz időszakában vagyunk, kár lenne jótékony hatásait és hasznát nem kihasználni.

Gyógyhatásai
A tavaszi tisztítókúra és méregtelenítés elsõ számú elõsegítõje, vértisztító hatású, bõrproblémák orvoslója. Jótékony hatással van a gyomorra és a bélrendszerre, hajtja a bélférgeket. Magas C-vitamintartalommal rendelkezik, immunrendszer-erõsítõ, növeli az étvágyat és a szervezet ellenálló-képességét a különbözõ betegségekkel szemben. Hatóanyagainak köszönthetõen csökkenti a koleszterinszintet, és meggátolja a trombózis kialakulását. Javítja a memóriát, köhögéscsillapító, véralvadásgátló, de álmatlanság ellen is kitûnõ. Reumatikus bántalmak kezelésére is ajánlott, fogyasztásával megelõzhetõk a felsõ légúti megbetegedések is.

Felhasználási módja
A kipréselt medvehagyma levét adhatjuk joghurthoz, kefirhez, de teához vagy vízhez keverve is fogyasztható.
Virágzás elõtt leveleit saláták, levesek és szószok készítéséhez használjuk, felaprózva vajas kenyérre is szórhatjuk, de különbözõ húsok ízesítésére is alkalmas.
Házilag eszenciát is készíthetünk: a leveleit apróra vágjuk, egy befõttesüvegbe tesszük, amire 40 fokos alkoholt öntünk, majd két hétig meleg helyen érleljük. Ezt követõen leszűrjük, kisebb üvegcsékbe tesszük, majd naponta négyszer 15 cseppet teszünk vízbe vagy teába.
Bor: leveleit apróra vágjuk és fehérborba tesszük, majd felforraljuk, ízlés szerint mézzel ízesítjük. Apránként, naponta három alkalommal kortyolgassuk.

Tartósítása
Történhet fagyasztás útján, de összeturmixolva vagy felaprózva (olaj/olívaolaj, medvehagyma, kevés só, esetleg parmezánsajt) jól zárható üvegben, akár a következõ évig is eláll. Jellegzetesen markáns és sós íze miatt az ételek készítésekor ne használjunk sót. Köretként burgonyához, tésztafélékhez vagy rizshez is kiváló.
Kísérletek igazolták, hogy hatóanyagainak köszönhetõen semlegesíti a szabadgyököket a vérben, ezért erõs antioxidáns hatással rendelkezik. Fogyasztását szoptatós kismamáknak nem javasolják, mivel kellemetlen ízt kölcsönöz az anyatejnek.

Figyelem!
Ne tévesszük össze a gyöngyvirággal és a kikericcsel!

• A medvehagyma 20-25 cm-nél nem nõ magasabbra, és fokhagyma szaga van, ha a levelet ujjaink között összedörzsöljük, vagy a cipõnkkel megtapossuk. A másik kettõ szagtalan.
• A medvehagyma levelei ívesen visszahajlók, 3-4 cm szélesek. A gyöngyvirág levele is visszahajlik, de sokkal szélesebb (6-10 cm) szára merev, kemény.
• A medvehagyma egy időben virágzik a gyöngyvirággal. Míg a medvehagyma virágzata a szár csúcsán fejlõdik, kis, fehér, csillag alakú virágokból áll, szintén foghagyma szagú. A gyöngyvirág virágai a virágszár mentén egymás fölött nyílnak, harang alakúak és bódító mézédes illatúak. A kikerics lombozata felálló, fényes. A kikericsen tavasszal soha nincs virág!
• Az egymáshoz talán jobban hasonlító medvehagyma és õszi kikerics között alapvetõ különbség az élõhely: míg a medvehagyma erdõkben, fák alatt él, a kikericcsel kizárólag füves réteken, napos mezõkön találkozhatunk.

Ha nem tudjuk a növényt biztosan azonosítani, inkább ne gyűjtsük be!

A szöveg és a fénykép forrása: Székely Pajzs

Egy videó Gyurgyalagoktól:

Jókai Mór : Ültess fát!

Ültess fát!
Hogyha másért nem, lombot ád.
Árnyékában megpihenhetsz,
Gondot ő visel reád.
Jó tavasszal nyit virágot:
Messze érzed illatát,
Kis madárka száll reája:
Ingyen hallhatod dalát.
Ültess fát.

A térképet a Gyurgyalagok Blog-ról kölcsönöztük. További sok olvasnivalót találhatunk a minket körülvevő természetről az említett blogon. Érdemes követni őket a Twitteren is.

Gólya érkezések megyénkben nagyobb térképen való megjelenítése

A globális felmelegedés miatt egyre több és több környezetvédelmi akcióra van szükség. Éppen ezért a székelyföldi Kisbaconban a Bodvaj Egyesület tagjai is csatlakoznak a Föld Órája mozgalomhoz. Március 27-én, szombaton este fél 9-kor lekapcsolják a villanyt egy óra hosszára az otthonaikban és erre biztatnak minden kedves blog Olvasót, mert világszerte több mint egymilliárd ember csinálja.
Mi már csatlakoztunk! Csatlakozzon Ön is!

www.kisbacon.hu

A hosszútávú vonuló énekesmadarak között más fajokhoz képest több veszélyeztetett faj van, ezek európai állományai az elmúlt évtizedben csökkenő tendenciát mutatnak.  Annak érdekében, hogy a nemzetközi biodiverzitás védelmi évben felhívjuk a figyelmet a madárfajok fogyatkozásának veszélyére, az Magyar Madártani Egyesület az eltűnő madarak nagyköveteiként  2010. év madarainak a fecskéket választotta.

Klíma- és élőhelyváltozási problémák
Kutatási eredmények alapján a vonuló, közülük is a hosszútávú, tehát a Szaharától délre vonuló énekesmadarak között kiemelkedően sok veszélyeztetett faj van, ezek európai állományai az elmúlt 15-20 évben folyamatosan csökkennek. Ennek hátterében több kiváltó ok szerepel: az élőhelyek átalakítása miatt bekövetkező élőhelyvesztés, a mezőgazdasági termelés intenzívebbé válása, a klímaváltozás és a közvetlen emberi zavarás. Ezeknek a hatásoknak a kiküszöböléséhez összehangolt környezet- és természetvédelmi akciókra, a gazdálkodási struktúra átalakítására, majd a környezeti rendszerek több évtizedes regenerálódására van szükség.

(...)

A legfontosabb kérdés - Mit tehetünk mi?
Mivel a fecskeállományok csökkenését okozó élőhely átalakítások és a klímaváltozás negatív hatásait az egyes ember közvetlen beavatkozással nem tudja befolyásolni, a legfontosabb cél a költési siker, a kirepülő fiókák számának növelése. Ebben egyéni akciókkal és társadalmi összefogással már valódi előrelépést érhetünk el, ezért az MME a hosszútávú fecskevédelmi program 2010-es elindításakor a honlap fecskevédelmi eszközök oldalain részletesen kidolgozott eszközökkel és módszerekkel segíti és hívja a madarak védelméért tenni akaró embereket:

• Fecskepelenka felszerelése >>
  
• Sárgyűjtő helyek létesítése >>
• Mesterséges fecskefészkek kihelyezése >>
• Fecske fészekalapok készítése >>
• Mesterséges molnárfecske telep telepítése >>
• Partifecske költőfalak kialakítása és védelme >>
• Sarlósfecske odúk alkalmazása a panel- és irodaházakon >>

Sok-sok további információ elérhető a Magyar Madártani Egyesület honlapján ide kattintva.

Továbbá érdekes természetvédelmi olvasnivaló található a Gyurgyalagok blogoldalán.

Így november közepén egyre aktuálisabb téma a madarak téli etetése. Mostanra már elkészültek a madáretetők, beszereztük a szükséges taplálékot. Szerencsére egyre többen vélekednek úgy, hogy hasznos dolog a madarak téli etetése, ezáltal elérhetjük, hogy egyre több színes madár éljen és énekeljen a kertünkben, ablakunknál, teraszunkon.

Rendkívül érdekes időjárási esemény, ugyanakkor főként a növényzet számára pusztító jelenség a jégeső. Nagyon ritkán tyúktojásnál is nagyobb darabok hullnak az égből, melyek akár emberre is komoly veszélyt jelenthetnek.

A jégesők kialakulása mindig zivatarfelhőkhöz kötött. A létrejöttének egyik alapvető feltétele ugyanis - mint azt látni fogjuk - a felhőben lévő erős feláramlás.  csapadékképződés során a vízzel telített levegőből általában valamilyen légköri szilárd részecskére, úgynevezett aeroszolokra történik a kicsapódás, a kondenzáció. Az eső, a hó és a jég esetében más és más aeroszolok a legfőbb belső magvak. Jégesőnél ezek az aeroszolok viszonylag nagyok, a légkörben ritkábban fordulnak elő, mint az esőcseppek magvacskái. Fontos az is, hogy szerkezetük jól hasonlítson a jég kristályszerkezetéhez.

A felhőben jégdarabok létrejöttekor erősen túlhűlt vízcseppek ütköznek a fenti szilárd részecskékkel. Ütközés után az aeroszol felületéről indulva gyors fagyás jön létre. Újabb - elsősorban túlhűlt - vízcseppekkel való ütközés során a jégdarabok folyamatosan nőnek. A lehullott jegek szerkezetéből látható, hogy előfordul jégdarab-jégdarabbal való egyesülése.

Ahhoz, hogy a jégdarabok megfelelően növekedhessenek, akkorák legyenek, hogy hullásuk során a talajig ne olvadjanak el, viszonylag sok időt kell eltölteniük meglehetősen alacsony hőmérsékleten. Ilyen feltételek csak erőteljes, nagy magasságig, bőven negatív hőmérsékleti tartományba felható feláramlás megléte esetén jönnek létre. Ilyen feláramlások csak zivatarfelhőkben találhatók. Megfigyelések szerint a jégképződés kezdete ezekben a felhőkben a -37 fok alatti hőmérséklettel rendelkező felhőrész, melyhez nálunk nyáron - de általában télen is - 7000 méter fölé kell nyúlnia a felhőtetőnek. Ez csak a nagyobb zivatarfelhők esetén jön létre. A trópusokon szinte soha nem alakul ki jégeső, hiszen ott a jégdarabok - ha keletkeznek - már a levegőben elolvadnak.

Ilyen függőleges kiterjedéssel a hőzivatarok felhői rendelkeznek, melyek a nap általi erős felszíni felmelegedés mellett megfelelően instabil és nedves légköri rétegeződés esetén jönnek létre. Ezért a szezonjuk leginkább a tavasz vége és a nyár eleje, de ritkább esetben hazánkban már előfordult az év bármelyik időszakában.

Jégeső elhárítás

A zivatar elhárítás elve abból indul ki, hogy a jégképződést elősegítő aeroszolok sűrűsége erősen meghatározza a keletkező jégdarabok sűrűségét. A feltételezés szerint, ha nagyobb az aeroszol-koncentráció, akkor sűrűbb, de kisebb szemcseméretű jég hullik, mely nagy eséllyel el is olvad a talaj elérése előtt.

Általában valamilyen ezüst-jodid tartalmú gázt juttatnak a jégeső feltételezett kialakulása előtt fél-egy órával a felhőkbe. Az aeroszolok eljuttatása régebben - szovjet találmányként - történt rakétákkal is, ez azonban meglehetősen költséges volt. A ma hazánkban is használatos módszer a részecskék begőzölögtetése. A zivatarfelhőkhöz tartozó erős feláramlást használják fel ahhoz, hogy a felszín közeli begőzölögtetés során levegőbe került aeroszolok a felhő magasabb részeibe jussanak.

A módszer hatékonyságát nehéz pontosan ellenőrizni, hiszen nem könnyű megmondani, hogy az adott esetben a módszer hatása miatt maradt el a jégeső, vagy amúgy sem lett volna. Hosszabb távú (több évtized) mérésekből származtatott statisztikák azonban már információt adhatnak siker mértékéről.

forrás: Origo.hu
Az eredeti cikk itt található.

A fehér gólya (Ciconia ciconia) a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gólyafélék (Ciconiidae) családjába tartozó faj. A köznyelvben ő a közismert gólya. Népi elnevezései a gilice és az eszterág.

Elterjedése
Szinte egész Európában (kivéve Skandináviát, a Brit-szigeteket és Olaszországot), Észak-Afrikában és Kis-Ázsiában elterjedt. Elsősorban a sík- és dombvidékek madara, a 250 m tengerszint feletti magasság alatti területeken mindenhol előfordul.

Megjelenése
Testhossza 100-115 centiméter, szárnyfesztávolsága 155-165 centiméter, testtömege 2200-4400 gramm. Testének nagy része fehér vagy piszkosfehér, szárnyai feketék, csőre és lába piros.

Életmódja
Legjellemzőbben emberi környezetben fészkel. Valaha magas fákra, később kéményekre, itt-ott templomtoronyra, ma leginkább oszlopokra építi fészkét, amelynek helyét mindig vizes élőhelyek közelében választja meg. A nedves réteken, tarlókon keresgél nagyobb rovarok, ebihalak, békák után, de elfogyasztja az apró rágcsálókat, halakat és kígyókat is.

Szaporodása
A gólyák 3-5 éves korukban érik el ivarérettségüket. A párok egy költési időszakra állnak össze, s a hím választja a tojót. A megközelítőleg 1 méter átmérőjű fészket ágakból építik és szénával, szalmával, tollakkal bélelik. A fészkeket évente kitatarozzák újabb ágakkal, így egy-egy régebbi építésű fészek tömege elérheti a több száz kilogrammot. Oldalába nem egyszer egész verébsereg költözik. A fészekalj 4-5 tojásból áll, és a szülők május elejétől felváltva kotlanak. A fészekalj pusztulása esetén esetleg újabb fészekaljat raknak, ekkor a kotlási időszak is odébb tolódik. A 29-30. napon kelnek ki a fiókák, amelyekre a szülők eleinte felváltva ügyelnek, miközben a másik élelmet, vizet hord. A fiatal gólyák a kilencedik hét környékén hagyják el a fészket. Miután megtanultak önállóan táplálékot keresni, csatlakoznak a vonulásra gyülekező csapathoz.

További információ a gólyáról itt olvasható.

forrás: WikiPedia

Filmajánló

színes feliratos amerikai dokumentumfilm, 100 perc, 2006

A Kellemetlen igazság Al Gore amerikai politikus írása alapján készült film, amely a globális felmelegedés elleni lépéseket szorgalmazza. A film arról szól, hogyan kell átalakítanod a napjaidat, hogy túlélje a Föld az emberiség beavatkozásait. A kellemetlen igazság az hogy . 2015-ben bekövetkezik a globális éghajlati fordulópont, amikor a folyamat már nem lesz visszafordítható. Ha a Földön dolgozó tudósok túlnyomó többségének igaza van, csak tíz évünk maradt, hogy megakadályozzunk egy óriási katasztrófát, amely egész bolygónk klímarendszerét örvényszerű pusztítássá változtatja, extrém időjárást, árvizet, aszályt, járványokat és halálos hőhullámokat szabadít ránk, nagyobbakat mindennél, amit valaha megtapasztaltunk. Ezt a katasztrófát mi magunk fogjuk előidézni.

Az emberiség egy ketyegő időzített bombán ücsörög Gore George Bush politikai ellenfele, aki az iraki háború és az amerikai gazdaság védelme helyett a környezet védelmét sürgetné. Szó esik a Kiotói jegyzőkönyvről, az Aral-tó eltűnéséről, a Csád-tó (a világ 6. legnagyobb tava) kiszáradásának utolsó szakaszáról, a már kihalt állatokról, a szén-dioxidról, arról, hogy az elektromos áram használata, pocséklása, növekvő igénye tovább növeli a globális felmelegedést, Bush által lefizetett lobbizókról (Philip Cooney), akik tagadják és elhitetik velünk a felmelegedés létezésének hamisságát, azokról a tévhitekről amit ezek az emberek okoznak, a columbiai gleccser fogyásáról, a hurrikánokról (Katrina, Emily, Wilma, Rita), a környezetvédő Roger Revelle professzorról, a tundra fagyott talajának kiolvadásáról és az emiatt bekövetkezett épületeknek az összeomlásáról, az Antarktisz Larsen-B selfjegének teljes széteséséről, a Nyugat-antarktiszi selfjég közelgő elpusztulásáról, Grönlandon kialakult olvadékvíz-tavakról. 2003-ban pedig a Északi-sarkvidék legnagyobb selfjege kettéhasadt.

Az Egyesült Államok volt alelnöke, Al Gore a 2000-es választási vereségből felocsúdva életét újfent annak szentelte, hogy segítsen a bolygót megmenteni a maradandó változásoktól.

forrás: vegyelvissza.hu/port.hu/wikipedia